Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./
1990. február 27.
A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1993. április 5.
Az SZKT két résztvevője szerint az RMDSZ SZKT üléséről tudósító Gyarmath János tendenciózusan elhallgatott, illetve félremagyarázott tényeket. Hamis az a megállapítás, hogy a "vita után mindenki ment a magyar igazával". Ugyanis az SZKT a vita után nyilatkozatot fogadott el, melyben kiállt Tőkés László kijelentése mellett és elítélte a Romániában már hetven éve folytatott etnikai tisztogatást. Tőkés László kudarcának fogta fel Gyarmath János. Hogy az SZKT végül is "közleményben nem foglalt állást". Valójában ez elfogadott szöveg vállalta a Tőkés László által használt kifejezést. /Borbély Zsolt Attila, Pataki Gábor Zsolt: Miért sántít az értékelés? = Magyar Nemzet, ápr. 5./ A fenti helyesítés után az áll a lapban B. M. szignóval, hogy a kudarc politikai megítélés kérdése, ezért a tudósítás nem tendenciózus
1993. augusztus 27.
Borbély Zsolt Attila reagált Cseke Gábor RMDSZ-háború? /Romániai Magyar Szó, aug. 6./ című vezércikkére. Cseke cikke a mindennapok problémáit akarja kijátszani az elvi politizálással szemben. A román hatalom európai megoldásnak hirdeti azokat a jogmorzsákat, amelyekért most egyesek feladnák az RMDSZ elvi alapjait. Cseke azt állította, hogy aki nem feledkezik meg a mindennapok problémáiról, azt kikiáltják megalkuvónak és az újabb RMDSZ-háborút nem tudni, milyen meggondolásból indították. Sokakban él a gyanú, hogy a Romániai Magyar Szó kritikátlanul elkötelezettje a mérsékeltnek mondott oldalnak. Nincs szó újabb háborúról. Akiket most megalkuvónak neveznek, azok súlyos hibát követtek el az RMDSZ ellen. Az RMDSZ vezetése nem valamilyen meggondolásból indít háborút, hanem a válságot próbálja kezelni. Elgondolkodtató a New York Times azonnali reagálása, nem is szólva Binder David cikkében szereplő súlyos rágalomról. Mindez a román külügyi propaganda látványos sikere, melyben a magyarság képviselői /remélhetőleg/ tudtukon kívül eljátszották a statiszta szerepét, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Cseke Gábor cikke a román sajtó magyarellenes metodológiájára emlékeztet. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság tisztán lásson, demagógiától mentes cikkekre van szükség az egyetlen országos terjesztésű napilapban. Borbély Zsolt Attila: RMDSZ háború? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1993. december 13.
Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./
1994. május 22.
A Reform Tömörülés RMDSZ-platform, a MISZSZ politikai képviselete máj. 22-én Marosvásárhelyen megtartott közgyűlésén megválasztotta elnökségét. Elnök: Toró T. Tibor, alelnökök: András Imre képviselő, Füstös István vállalkozó, dr. Zakariás Zoltán orvos, továbbá három egyetemi hallgató, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Papp Előd. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 298. sz., jún. 6./
1994. július 20.
Az 1993-ban megalakult Dósa Elek Társaság célja a Budapesten tanuló erdélyi fiatalok szakmai összefogása annak érdekében, hogy a szülőföldjükre visszatérni szándékozókat a közösségi érdekek szolgálatába állítsa. Szakértői anyagokat készítenek az RMDSZ-nek és különböző platformoknak, ismertette munkájukat Markó Attila és Borbély Zsolt Attila. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1995. augusztus 30.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./
1995. augusztus 30.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./
1995. október 14.
Okt. 14-én Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés Elnöksége Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Füstös Makár István, Papp Előd és Tamás Sándor alelnökök jelenlétében. A tanácskozás napirendjén szerepelt a Reform Tömörülés külkapcsolatainak bővítése, megfogalmazták a Reform Tömörülés RMDSZ-en belüli helyét és újraértékelésének szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./
1995. október folyamán
Borbély Zsolt Attila Hamis mítoszok az erdélyi magyar közéletben címmel néhány típuspélda előtérbe állításával akarja az erdélyi magyar nyilvánosságban uralkodó fogalmi káoszt csökkenteni. A tanulmány alcímei: Az egység mítosza - Cselekvés versus nyilatkozatok - Az apró lépések taktikája /ennek legfőbb hirdetője Domokos Géza volt/ - Az elszigetelődés rémképének mítosza - A román érzékenységre való hivatkozás. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/
1995. november 15.
Borbély Zsolt Attila írásában kifejtette, hogy a magyarországi pártok közül "az egyetlen párt, mely esetében a nemzetellenes indíttatás kitapintható, az a Szabad Demokraták Szövetsége." Borbély a kisebbségi politikát emeli ki. Az SZDSZ eddig hivatalosan támogatta a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit, bár Magyar Bálint Szegeden arról beszélt, hogy "a kisebbségi magyarság autonómiatörekvései elszakadásképes állapotba kívánják hozni az egyes magyarlakta területeket, amivel csak ez egyes magyarországi politikai erők malmára hajtják a vizet", vagy Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaságban az autonomizmust "alkotmányos államaink elleni támadással" azonosította, az összmagyarság problémáját pedig Össz-Turkesztánhoz, Nagy-Szerbiához és "miegyébhez" hasonlította. Most az SZDSZ politikát választott: a Liberális Internacionálé nov. 3-5-i ülésére beterjesztett határozati javaslatában az SZDSZ föllép többek között az autonómia és a kollektív jogok ellen. Az SZDSZ tehát felvállal a határon túli magyarság érdekeivel ellentétes politikai vonalvezetést. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1996. január 3.
Révész Sándor reagált Borbély Zsolt Attila írására. Visszautasítva az SZDSZ-t ért kritikát, megmagyarázta, hogy az SZDSZ mindig a kollektív jogok alapján állt, ezért szerinte lényegtelen, hogy néhány szabaddemokrata politikus nézetei ettől eltérőek. Révész Sándor ugyancsak megmagyarázta Magyar Bálint kijelentését, aki kirohant a területi autonómia ellen, továbbá Tamás Gáspár Miklós cikkében /Heti Világgazdaság, 1992. aug. 29./ nem az összmagyarság problémáját hasonlította Össz-Turkesztánhoz, hanem "azoknak a fogalomhasználatát utasította el, akik csak etnikai-kulturális közösségekben gondolkodnak, a politikai közösségek létezéséről nem vesznek tudomást. Tamás Gáspár Miklós a regionalizmust, az autonomizmust azonosította a "neonacionalista népforradalom" törekvéseivel. Révész Sándor elutasította azt, hogy az SZDSZ nemzetellenes lenne. /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Előzmény: 1995. év/2132. sz. jegyzet /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. nov. 15./
1996. április 17.
Dr, Borbély Zsolt Attila tanulmányában áttekintette a Katona Ádám vitacikkével /Szabadság, 1995. nov. 9./ indult, a fogyatékos magyar identitástudatról szóló vitát, felidézve a sok hozzászólást, állásfoglalást. Hangsúlyozta, hogy "a nemzeti identitás olyan politika- és történelemformáló evidencia, melynek kétségbe vonása eleve kizárja az adott személyt a politikai diskurzusból." "Kétségbe lehet vonni az identitástudat fogyatékosságának elvi lehetőségét vagy annak politikai revelanciáját." A "legfőbb megfogalmazható reális fenntartás Katona Ádám kijelentésével kapcsolatban az elvi követelmény kodifikálhatatlansága." Ugyanakkor a közösségre tartozhat, hogy a képviselőjelöltek milyen iskolába járatják gyermekeiket. Borbély Zsolt kiemelte, hogy Markó Béla elnök szokatlanul határozottan reagált, annak ellenére, hogy a Neptun-ügyben, illetve a Nagy Benedek-ügyben tartózkodó volt, ráadásul keményen ferdített, állapította meg Borbély. Katona Ádám nem azokról szólt, akik magyarrá asszimilálódtak. Tokay György továbbment, fajelméletről beszélt és azt állította, hogy "mocskolódó írások" jelentek meg az erdélyi magyar sajtóban. Tokay azóta is adós azzal, hogy ezt igazolja, hogy felmutasson ilyen írásokat. Végül az SZKT kiadott állásfoglalása nem Katona Ádámtól, hanem fogyatékos magyar identitástudatra, a vegyes házasságra vonatkozó nézeteitől határolta el magát. Borbély Zsolt Attila a vitát így összegezte: az "erdélyi magyarság szemszögéből a mérleg egyértelműen negatív. Terítékre került egy olyan érzékeny téma, melynek kapcsán legtöbbünk nem mondta ki őszintén, mit gondol." Végül elmarasztalta Markó Béla szerepét a vitában. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 17./
1996. július 9.
Bodor Pál goromba, csúsztató cikknek nevezte Borbély Zsolt Attilának "az Erdélyi Napló egy korábbi számában" megjelent írását. Ebben Borbély Zsolt Attila Bodor Pált említette, aki azon méltatlankodott, hogy határon túli magyar politikusok a Duna Televízióban nemzetellenesnek neveznek egyes politikai erőket. Bodor Pál megvédte az SZDSZ-t a nemzetellenesség vádjával szemben. Bodor Pál kifejtette, baloldali /és nemzeti érzelmű, érzékenységű/, és nem áll az SZDSZ oldalán, Pető Ivánnal már összecsapott. Bodor azt is jelzi, hogy Borbély Zsolt Attila azért állt ki a Duna Tv kerekasztala mellett, mert annak fő elfogultja Borbély Imre volt. "Aki, hallom, nem névrokona Borbély Zsolt Attilának." /Bodor Pál: Vigyázat, simli! /Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ A korábbi szám tavalyi: Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. nov. 15./ - Borbély Zsolt Attila apja Borbély Imre.
1996. július 10.
Akik jelenleg bizalom-megelőlegezésről, a "kinyújtott békejobb" történelmi szerepéről beszélnek, azok ezt nem őszinte idealizmusból teszik, hanem - sajnos - a magyar nemzetétől eltérő érdekszövetségeiket leplezendő - írja Borbély Zsolt Attila. "A Kádár-Aczél-rendszer nemzeti öntudatpusztító politikai kurzusának eredményeképpen ma magyar nemzeti érdekek külpolitikai artikulálását két alapvető tényező akadályozza." Az egyik a pénzügyi-politikai-média érdekcsoport, mely immunis a magyar problematika iránt. A második csoport az államnemzeti felfogás őszinte híveiből áll. Horn Gyula emlékezetes kijelentésével /tízmillió magyar miniszterelnöke/ szemben áll a kormány külpolitikai retorikája. Tettei kevésbé. "A magyar nemzet öncsonkító azonosítása tízmillió magyar állampolgárral egyelőre még periférikus jelenség, de érezhető a hivatalossá tételének a szándéka." - Az alapszerződés megkötése után rosszabbodott a kisebbség helyzete. - Elemzést igényelne, létezett-e nyomás a nemzetközi politikai élet meghatározó tényezői részéről az alapszerződések megkötésére. Amennyiben létezik is ilyen nyomás. "ennek engedni azt jelenti, hogy az ország felad egy nemzetpolitikai szempontból alapvető prioritást egy másik érdekében." - Értelmetlen dolog alapszerződést kötni olyan román kormánnyal, melynek magyarellenes törekvései a legkülönbözőbb jogi dokumentumokban is kimutathatók. Az alapszerződés feltételéül az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvényjavaslat elfogadását és az RMDSZ-nek az előkészítő tárgyalásokon való részvételét kellett volna megszabni. Alapvető lenne Magyarország védőhatalmi státusának kodifikálása is. - Az RMDSZ-nek egyes esetekben szembe kell helyezkedni a hivatalos magyar kormánnyal. Elérkezett a szólás ideje, de még nem múlt el. /Borbély Zsolt Attila: Esetleges segédeszközök. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./
1996. július 17.
Meglepő, hogy Bodor Pált még mindig foglalkoztatja tavalyi cikke, válaszolt Borbély Zsolt Attila. Alaptalan inszinuációak tartom, írja, hogy "Bodor Pál egy napon emleget a nácikkal és a vasgárdistákkal, akik, úgymond összemosták az ellenük felsorakozott irányzatokat." /Borbély Zsolt Attila: A megsértett hiúság és a szellemi fusizás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Előzmény: 1150. sz. jegyzet.
1996. július 19.
Bodor Pál reagált Borbély Zsolt Attila cikkére, tisztázva, hogy semmi köze az SZDSZ-hez, bár tiszteli. Idézi saját, régebben a Magyar Hírlapban megjelent írását, ebben azt kifogásolta, hogy a Duna Tv-ben a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ egyes tisztségviselői nemzetellenességgel vádolnak egyes pártokat. Bodor nem rokonszenvezik a liberalizmussal, de bűnös tévedésnek, rágalomnak, hazugságnak tartja, hogy a liberalizmus és a baloldal "nemzetidegen., nemzetáruló, nemzetietlen. Borbély Imre fia Borbély Zsolt Attila, nem neki kellett volna ezt a cikket megírni. Borbély Zsolt Attila "a nemzeti problematika iránt jobbára érzéketlennek vagy ellenségesnek" nevezte a magyar sajtót, a kivételek között a demokratát említette. /Bodor Pál: Ki /és mi/ a sértett? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Előzmény: 1150, 1187. sz. jegyzet.
1996. augusztus 3.
Borbély Zsolt Attila reagált Bodor Pál cikkére. Bodor Pált 1989 után a nemzeti törésvonal elválasztotta azoktól, akik mellett helye lett volna, ma is jelzi azon párt iránti tiszteletét, melynek éppen a nemzeti problematika iránt kétes az elkötelezettsége. Emellett Borbély Imrét "szektásnak, tájékozatlannak, elfogultnak, gyűlölködőnek" és "szélsőjobboldalinak" bélyegzi. Bodor azt sugallja, hogy a budapesti Demokrata és a bukaresti Romania Mare között párhuzam állna fenn. "A Demokratát pedig, mint határozott hangú, nemzetileg elkötelezett ellenzéki lapot tartják a nemzeti oldal ellenfelei". /Borbély Zsolt Attila: Comedy of Errors. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Előzmény: Bodor Pál válasza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1996. augusztus 21.
Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./
1996. augusztus 21.
Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./
1996. október 23.
Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára vezércikkben ítélte dr. Borbély Zsolt Attila írását, aki Egységben a kétely című, az Erdélyi Naplóban megjelent cikkében azt sugallta, hogy nem szabad bedőlni Frunda György népszerűségének. /Cseke Gábor: A mételyes kétely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1996. október 26.
Ujj János szükségesnek tartotta, hogy Nyílt levél címen közölje a közvéleménnyel: megszakítja kapcsolatát az Erdélyi Naplóval, amelynek aradi tudósítója volt. Indoklása: A hatalomért mindent? című írásából kihagytak néhány jelentős mondatot, amelyben Ujj János hevesen támadta Borbély Imrét. Ujj János kifogásolta dr. Borbély Zsolt Attila Egységben a kétely című írását és a további cikkeit is, nem ért egyet a Neptun politikai hiba volt című írással, sem, mert ez a "Frunda-ellenes csoport érdekeit szolgálja". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26-27./
1996. október 28.
A Romániai Magyar Szó szinte naponta közöl egy Borbély Imrét vagy dr. Borbély Zsolt Attilát támadó cikket. Most Szász János siet Frunda György védelmére, amikor kifejti: dr. Borbély Zsolt Attilát a hitelrontás szenvedélye vezette Egységben a kétely /Erdélyi Napló, okt. 9./ című írásában. /Szász János: Egyéb f/r/undamentális kérdések. Kétely vagy hitelrontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1996. november 20.
Dr. Borbély Zsolt Attila mérleget készített Frunda György elnökjelöltségének hatásáról. Markó Béla és Tőkés László visszalépése után az SZKT úgy döntött, hogy Frunda Györgyöt indítja, "aki egyike az RMDSZ politizáló elitjét leginkább megosztó személyiségeinek. Az SZKT-ben többséget birtokló irányzat sikerrel kényszerítette ki saját jelöltjének elfogadását." A saját elnökjelölt indításának következménye: az "RMDSZ alapvetően kétpólusú és mindenekelőtt Markó Béla és Tőkés László politikai programja, habitusa által meghatározott erőterében egy harmadik pólus megjelenése." Félő, ha az RMDSZ hatalomra kerül, akkor a többségi hatalom kisebbségi legitimálásán és egyeseknek fenntartott politikai ugródeszkaszerepen túl más, netán fontosabb feladatokat nem fog ellátni. - Problémát jelent a Neptun-ügy átértékelése. "A különutas politizálás, a nyíltan magyarellenes hatalom engedmények fejében való megsegítése" a kisebbségi politizálás követendő példájaként tűnhet fel. - Visszatetsző az RMDSZ részéről a kormányzási készség örökös hangoztatása, ugyanis óriási ellentét van a román politikusok viselkedése /a magyarellenes törvények megszavazása/ és nyilatkozatai, valamint az RMDSZ programja között. /Dr. Borbély Zsolt Attila: Egy kísérlet kudarca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./
1996. december 5.
Szász János, aki az utóbbi időben a Romániai Magyar Szó minden számában publikál, terjedelmes írásában száll szembe /ismételten/ Borbély Zsolt Attilának az Erdélyi Naplóban kifejtett nézetével. Szász János nem fogadja el, hogy Frunda György tájbasimuló és azt sem, hogy Molnár Gusztáv cikke bizonyíték /Frundával kapcsolatban/, hogy "nem csak a román hatalomnak kényelmesebb egy kevésbé "izgága" neptuni tárgyaló, hanem a kommunista utódpárti magyar vezetésnek is". Molnár Gusztávnak ezt az írását közölte a bukaresti 22 és a Spiegel is. Nem "magyar átok" a vita, jegyezte meg Szász János, a "megbélyegzés, a kirekesztés, az ellenfélből ellenséggé átszidalmazás viszont már jószerével magyar védjegyet visel. (Nem monopóliumként ugyan.)". Szász János szerint a Frunda elleni támadásban az "autonómiaelkötelezett" csoport térvesztéséből fakadó politikai vereségérzet szólal meg. Borbély Zsolt Attila hiszi: "programunk föladásánál, a román hatalmi törekvések és az anyaországi nemzetellenes kurzus önkéntes legitimálásánál jobb az eddigi , amikor lassan bár, de lépkedünk előre az erdélyi magyar közösség tudatos önépítésének, önállóságának brassói útján". /Szász János: Vitát, ne háborút! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1997. február 6.
Febr. 8-9-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában összeült a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A tanácskozást az Egyeztető Kerekasztal ülése előzi meg. Csapó József felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ választási programja lényeges pontokban /kisebbségi jogok garanciája, autonómia/ eltér az RMDSZ-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Hasonlóképpen kritikus hangot ütött meg Katona Ádám, majd Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Lényegében sikeres kampányt tud az RMDSZ maga mögött, állapították meg az SZKT-n, sikerült az 1996 nyári helyhatósági választásokon tapasztalt negatív folyamatot megállítani, illetve megfordítani. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ választási sikere a romániai magyarok józanságának és nem a kampánynak, illetve Frunda György jelölésének köszönhető. Takács Csaba visszautasította az utólagos számonkérést, hozzátéve, hogy az RMDSZ 1996-ban több voksot kapott, mint négy évvel ezelőtt.Ugyanakkor vannak rendezendő kérdések is, például a jelölésekkel kapcsolatosan megengedhetetlen, hogy a jövőben olyan helyzetek álljanak elő, mint amilyenek 1996-ban több helyen előálltak. Szükségesnek mutatkozik ? nem csupán az RMDSZ szempontjából ? az általános választási törvény felülvizsgálása, hogy ne állhasson elő olyan eset, amikor pár száz szavazat is elég lehet egyik megyében egy mandátumhoz, miközben egy másikban a közel harmincezer sem elegendő. Frunda György tiltakozott az ellen, hogy kampánya során nem képviselte volna az RMDSZ programját. A kormánykoalícióban való részvétellel kapcsolatosan Markó Béla szövetségi elnök megfogalmazta ? többek között ?, hogy ez a politikai eszköztár teljes újragondolására készteti az RMDSZ-t. Felmerül a kérdés, mennyiben lehet még érdekvédelmi szövetség az RMDSZ, és mennyiben válik pártjellegűvé éppen a kormányzati szerepvállalása okán. Markó Béla elmondta: elégedetlen, amiért a kormánykoalíció a kelleténél nehezebben lendül működésbe. Nincs semmiféle "moratórium" az egyházi javak visszaszolgálatását, sem más kérdéseket illetően. Markó Béla Borbély Zsolt Attila kérdésére elismerte, hogy a szövetség egyelőre nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó RMDSZ-tervezetet már továbbították. A szövetségi elnök és a tiszteletbeli elnök közötti nézetkülönbségek megmutatkoztak az SZKT ülésén. Markó Béla elmondta, hogy a Tőkés Lászlót az elmúlt hét évben megvédték a különböző sajtónyilatkozatai miatt és kérte a püspököt, nyújtson be ellene bizalmatlansági indítványt. - Az SZKT szükségesnek tartja egy koalíciós szerződés kidolgozását és aláírását a kormányzó erők között, amely nem csupán a legmagasabb szinten szabályozná az együttműködést, de lefelé, a megyei, helyi szinteket illetően is. Szintén jövőbeni feladat a kormányzati szerepet vállaló RMDSZ-képviselők és a szövetség közötti kommunikáció intézményes csatornáinak a kiépítése, betagolása az RMDSZ struktúráiba. Tőkés László püspök csatlakozott azokhoz, akik felháborítónak, veszélyes manipulációnak minősítik a Bolyai Egyetem létjogosultságát megkérdőjelező közvélemény-
1997. július 13.
Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén.
Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./
1997. október 3.
Az RMDSZ-nek a Horn-kormányzattal való szakítását szorgalmazta az Erdélyi Naplóban Borbély Zsolt Attila, az SZKT tagja. A szerző a ma kezdődő RMDSZ-kongresszusnak azt javasolta, hogy ne fogadja el Markó Béla elnök beszámolóját, s ezzel teremtse meg "a több éve várt minőségi előrelépés esélyét a két év múlva esedékes tisztújításig". Ugyanis "a Horn-kormány az alapszerződés megkötésekor - felrúgva a magyar-magyar csúcs által is szignált konszenzusos nyilatkozatát - figyelmen kívül hagyta az RMDSZ álláspontját, ezt követően pedig az RMDSZ legfelső vezetését nyilvánosan megalázta azzal, hogy nem engedte szóhoz jutni az alapszerződés országgyűlési vitájában. Markóék mégis kitartani látszanak »pragmatikusnak« keresztelt, de voltaképpen elvtelen alapállásuk mellett. Pedig ez kellett volna legyen ez a pont, amikor az RMDSZ, szakítva az össznemzeti problémák iránt érzéketlen magyar kormánnyal, élére áll a kárpát-medencei, nemzetileg elhívatott magyar politikai szervezetek integrációs törekvéseinek, s létrehozza ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. Egy ilyen, a határokon átívelő magyar integrációs törekvéseinek, s létrehozza ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. Egy ilyen, a határokon átívelő magyar integrációs fórum olyan erkölcsi nyomást gyakorolhatna a mai kétes elkötelezettségű koalícióra, mely a gyakorlati politikában is kedvező változással járhat" - a kongresszusnak pedig meg kellene fogalmaznia "a magyar-magyar csúcs intézményesítésének elvi igényét." Borbély Zsolt szerint az RMDSZ vezetése megsértette a szövetség programját, alapszabályzatát, szemben áll az erdélyi magyarság távlati érdekeivel. Sürgette a kormányzati szerepvállalás újraértékelését és a "belső önépítkezés" folytatását. /Szakítás a Horn-kormánnyal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1997. október 15.
Borbély Zsolt Attila írásában támadta Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, mondván, a kongresszuson úgy viselkedett, mint egy ügyetlen ellenzéki politikus: hibavadász módon politikai ellenfeleinek csak elszólásaival foglalkozott, "miközben a kritika érdemi részét teljességgel reflexió nélkül" hagyta. Markó Bélát az ülésvezető elnök védte meg azzal, hogy nem adott szót a személyükben érintetteknek, és a kinyomtatott kongresszusi napirendre való hivatkozással nem kért szavazást a beszámolókról. Markó Béla az előző SZKT-üléseken is hasonló technikát alkalmazott a kritika elhárítására. - Borbély Zsolt Attila a Kossuth Rádióban is összefoglalt kongresszusi felszólalásában elmondta: az erdélyi magyarságnak, amennyiben nem kíván beolvadni a román többségbe, jogi garanciákkal kell körülbástyáznia létkereteit. "Természetszerű, hogy az általa választott stratégia a belső önrendelkezés elvén nyugvó autonómiarendszer azon elemeire kell koncentráljon mindenekelőtt, melyek a jelenlegi demokratikus alkotmányjogi szabályok mellett is lehetségesek". A kolozsvári RMDSZ-konferencia központi célkitűzései között szerepelt Székelyföld területi automómiája és a belső választások megtartása. A Markó Béla által irányított RMDSZ-vezetés azonban újabb két évig tétlenkedett ezen a területen. Az elnöki beszámoló nem tartalmazott indoklást a késlekedésre, ezért Borbély Zsolt Attila javasolta a kongresszusnak, hogy ne fogadják el Markó Béla beszámolóját. Markó Béla erre személyes jellegű támadással válaszolt, mondván, Borbély Zsolt Attila - mivel ösztöndíjkérelmére évente pozitív választ kapott - az RMDSZ pénzén rágalmazza a szövetséget. Borbély Zsolt Attila nem kapott szót, hogy válaszoljon erre, azért kénytelen a nyilvánossághoz fordulni. Borbély Zsolt Attila ösztöndíját ugyanis a Kemény Zsigmond Alapítvány folyósította, újabb képzésére /az ELTE politológia szakának hároméves PhD tanfolyamára/ pedig az Erdélyi Múzuem-Egyesület, így nem lehet szó arról, hogy Markó Béla bírálta volna el ösztöndíjkérelmét. Borbély Zsolt Attila feltette még a kérdést, hogy az ösztöndíj tanulmányi célú avagy a politikai lojalitás megvásárlására szolgáló zsold? /Borbély Zsolt Attila: A tényszerűség kedvéért... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
